tegnap sikerült beszereznünk Pepitot. Patrik gyorsan összebarátkozott Vele. Már a vacsorai kiflivel meg is etette.
ESte megint 7kor fürdöttünk, de utána még ment a móka és a kacagás.
KIborították a síneket Milán kerekes ládájából, Patrikot beleültettük, és hol Apa húzta, hol a Milán tologatta Patrikot. Nagyon élvezte a kis lurkó!
Fél9kor vittem el aludni. Betettük mellé macit, kapott 2 cumit, picit meséltem neki, aztán leültem az ágy végére(ahol nem lát). Sírt. 1 perc után odamentem, nyugtatgattam, visszaadtam akidobált cumikat, és megismételtem az előzőt.
20 perc után aludt el. Már hányingerem volt magamtól, hogy tehetem ezt Vele?! Hallgatom 1 méterre TŐLE, hogy SÍR. Mikor az a feladatom, hogy nyugalmat és biztonságot adjak neki, erre én...! Ülök, arcom a kezemben és hallgatom....hogy hív.
De eldöntöttem, akkor végig csinálom.
Milán Nagyinál aludt Apával. Este 10kor Ő zendített rá, hogy hol a Mami, a Mamit akarom! De jó nekem!:)
Végül nyugodt éjszakájuk volt.
De nekünk is Patrikkal.
4. 30kor sírt fel. Lementem hozzá, visszaadtam a cumit, megsimogattam, és kimentem a mosdóba. AMikor elléptem mellőle, sírt. Mire visszaértem -pedig mindez nem lehetett több másfél percnél- csendben feküdt. Nem mentem oda hozzá, csak leültem ismét az ágya végéhez. 10perc után mentem fel a galériára, nem ébredt fel rám, pedig a lépcső is nyikorgott.
7kor mosolyogva ébredt- az egész Család.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése