vagy csak a kórház+ a hasmenés-hányás járvány vette el az energiámat és a türelmemet?
Szégyen, nem szégyen: elfogyott.
Milcsivel összezördültünk ebéd után. Durva volt!
rettenetesen kiakadtam.
ez nem akarat, ez nem hiszti.ez önkifejezés egy szörnyű formája.
Nem szólok hozzá.
Már bánja, próbálkozott kommunikálni velem....végül elaludt-a NAGY csendben.
Reméelm közben elgondolkozott!Mert rá fér.
mielőtt felébredt elmentem a városba, kicsit fejet szellőztetni, verses könyvet szerettem volna Patriknak(1 órát töltöttem a libriben)
Már csörgött a telefonom, hogy "Anya, hol vagy?gyere haza!"
AZt hiszem megijedtem, mi jön még?ez csak a kezdet, és még csak 5 éves lesz, hol van még a 14, 18....20?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése