Tegnap este 6kor mesét néztek, ültek Apa ölében a szőnyegen, bementem, és Patrik rám néz:"Anya, hova mész?"
pedig nem készültem éppen akkor sehová. Elgondolkoztatott. Tényleg ilyen sokszor elmegyek és nem vagyok Velük?!?Kicsit lehangolt.
AZtán felöltöztem és elmentem 7re a színházba az Én és a kisöcsémet néztem. És haza sétáltam búsan....
MA ebéd közben iszik, és azt mondja: "Igyál, igyál, mert nem érünk oda!"
?????Tényleg mindig sürgetem?!Hogy siess, gyere, indulj már, mert nem érünk oda, nem érjük el a buszt....!és közben nem is megyünk időre soha!mindig ráérnénk....
megszólalt a lelkiismeretem....
És mi jön még?
és ha tudná, hogy holnap este Vera barátnőmmel készülünk egy csajos estét csapni, pénteken este edzés, szombaton délben vonatra ülök Pest felé-Keresztanyámhoz készülök: pletyizni, window-shoppingolni, egy esti sétára a Margit-hídon, és csak vasárnap délben jövök haza.
Ezt már régóta tervezzük.
DE MOST látom és megfogadtam, hogy ezentúl az esti programjaim CSAK az edzésekre korlátozódnak, és nem megyek SEHOVA!!!!
Igen nagyon jo visszajelzes a szulo szamara, amit es ahogy mondanak a gyerekek, hiszen tolunk tanulnak, tehat nem mindegy, hogy mit lat/hall a gyerkoc maga korul. Ahogy meg jon a nyar ugy tudtok majd estenkent egyutt kimozdulni! Nalunk mindig igy mukodott, hiszen mashogy nem is tudott volna, hogy egyutt megyunk mindenhova, este is. Igaz itt a hosszu nyari nappalok miatt konnyebb, hiszen 11-ig vilagos van olyankor. De azert biztos otthon is 9-10ig kint lesznek az emberek es elvezik a joidot a Kossuth-teren :) Majd csatlakozunk, v megmutatjuk nekik, hogy vigad egy spanyolmagyar :D
VálaszTörlés