2010. október 12., kedd

IMA

ez az a poszt, aminél nem tudom az érzéseinket szavakba önteni.

Fürdés után, amikor ágyban vannak elszoktunk mondani egy kis esti imát, fohászt.
Már napok óta Milán az ima befejeztével még duruzsol magában: saját szavaival imádkozik, szól Istenhez, kér Jézustól. Mint egy kis ANGYAL.
Nekünk pedig könnycsepp csordult le az arcunkon. és megszorítottuk egymás kezét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése