Dobogómajor

Tegnap szakadó esőben jöttünk. Patrik fél utat végig aludta, így csak Milcsit kellett szórakoztatni:)

1re értünk ide, még bevásároltunk, megrohamoztuk a játékboltot(Guliver játéknagyker:D, egy paradicsom. Be volt ígérve....), hogy legyen valami újdonság. Mindketten repülőt választottak, Patrik egy kis ducit, Milcsi egy nagyobb nyurgát:D

3kor vettük birtokba az apartmant, uzsi, aztán fürdés. APa még gyógyítja a lábát. A Fiúk rettenetesen élvezik a vizet. Milán úszik, Patrikon úszógumi és karúszó. ALig bírtuk kirángatni Őket a vízből.

Vacsi, aztán nagy pancsolás a kádban, esti mese.
Közben Patrik már azt hajtotta, hogy "haza akarok menni, haza menni!..."ANnyira sajnáltuk Szegénykét!
Fél9kor aludtak el.

Úgy terveztem, hogy amíg alszanak, én lejövök a recepcióra, a reggeli kávém mellett megírom a bejegyzést.....
4.20kor patrikom ébredt és ébresztett Mindannyiunkat. Nem bírtuk visszalaltatni.
Mi 9kor már ebédeltünk:)

Borsó levest és brassóit főztünk, aztán beültünk az autóba, átmentünk Hévízre a9es misére a repülőkkel:)
Patrik 9.30kor Apa karjában aludt el, csak annyi időre vette fel, míg kimentünk áldozni.

Onnan Balatonederics felé vettünk az irányt. Ragyogóan sütött a nap, a viharos erejű szél is a Duna-Tisza közén tombolt.
Az AFrikaMúzeumot szerettük volna megnézni, de csak áprilisban nyit. 3 nap választ el bennünket a dátumtól:( Elszomorodtunk.
Patrik végig aludta az utat, én őrködtem felette tovább, Milán Apával felmentek a szobába.

Délután elmentünka lovakat megnézni, közben sakkoztak aFiúk. Nagyonlassan ahaladtunk, mert "Patrik a triciklijén kente neki"




Este még lementünk fürdeni. SZaunáztunk is Apával. felváltva, de éppen amikor jól esne, az 5.perc után, ki kell jönnünk, mert már annyiszóür szólítottak:) 5perc, éppen ennyi idő alatt fogyott el az 1 csomag rágicsa.
Nem baj!Holnapra 20dkg mazsolával készültem. Talán 12 percet i ssikerül szaunázni;))

Patrik 6.10kor kifli+sonka vacsi közben a konyhaasztalnál ülve dőlt le aszékről. Édesapa kapta el.Elaludt.
Átöltöztettem és tettem a kiságyba(este is mondta, hogy hazamenni, hazamenni).
Milán 7kor aludt el.
Mi pedig most:D

Dobogómajor

3 napja pakolunk....
Holnap Hévíz felé vesszük az irányt 1 hét aktív pihenésre.
Reméljük az idő is kegyes lesz hozzánk, és visszatér a tavasz!

Apa lába még mindig nem jött rendbe, sőt! de ezt nagyon apró betűvel írom. az ecetes borogatás kimarta....szóval vízbe se mehetne. Milán néha-néha köhint egyet, Patrik nagyon nagyon náthás, én...az én bajom nem publikus:(
Jól indulunk!Ennél csak jobb lehet!

Nátha

Milánt kikúráltuk, ma már elment oviba is, csütörtök reggelre Patrik náthásodott be. Ha zsebkendőt kötnénk az orra alá....-szindróma. Csurog.

Tegnap gumicsizmát kaptak-egyforma, krokodilos, TESCOs. Délutánra esett az eső-vihar volt, jégesővel:(-utána kimentünk az utcára!az az öröm!

Délelőtt nagyival indultak ki az udvarra, ategnapi eső utáni sááár.....-Patrikról csak a bodyt nem vettem le. Minden más saras lett. A cipője színét nem lehetett felismerni.

Patrik névnap

Patrik egy csuklós buszt kapott névnapjára nagyitól.
Azóta annyit, de annyit veszekszenek a Fiúk.
Patrikhoz mintha hozzá nőtt volna, hónaalá csapva járkál vele-ha éppen nem tolja. Milcsi meg ül szomorúan és nézi, ha éppen nem akarja elvenni a kisebbtől....és kiabálna, hogy "enyém!""nem, az enyém!"
jaj!

Március 15

6.30ig hagyott Bennünket Milán-most kivételesen- aludni. Feljött közénk, suttogtunk, de Patrik 10perc múlva kiabált, hogy:"Ébesztő!"(pedig Nagyi 1 órával korábban tette le)

Gyorsan előkerültek a tavaszi kabátok, sapkák, napsütésben indultunk a Kossuth térre pacit simogatni.
Milcsi oda se jött:(

Patrik repetázott. Ő a paci farkát is szerette volna megsimogatni:D




Gyalog mentünk oda és vissza-Patrik hazafelé a hátamon tette meg az utat.Elaludt. APa lábát nem kíméltük.

Délután kertészkedtünk. A Fiúk kukacokat kerestek, katicabogarat reptettek.
5óra előtt jöttünk be, Milcsi olyan csúnyán, ugatósan köhög. Ő még sosem köhögött így.
Inhalálunk ezerrel, hátha jobban lesz pár nap alatt!
Így holnap oviba se megy.

Tavasz

ANnyira örülünk, hogy végre süt a nap, jó idő van!Már annyira vágytunk ki a szabadba!
Felkerült a csúszda, előkerült a homokozó felszerelés, a traktor, a biciklik....
KIcsit kertészkedtünk is. Mindenki sokkal jobban érzi magát(csak Apa lába gyógyul így sokkal lassabban)


Mostmár csak behozni nehéz a Fiúkat!


Végre Milán nem mignon-t kér a cukrászdában, hanem linzerkarikát.
A hétvégén tavaszias óriás linzervirágokat sütöttünk. Hamarabb elfogyott, mint gondoltuk.

APa reggel disznóvágásra ment, nem kellett órára ébrednie:(
Patrik megelőzte.

Délre Lillikéék jöttek.
Ebéd után Milcsivel barkóbáztak.

MA nagyon nagyon jól viselkedett Milcsi.

Sajnos Patrik neheztelt, amikor 7re edzésre mentem, APa még nem ért haza. Nagyi fürdetett, Patrik fél órát sírt utánam...végül ellaudt.

Fáradtság-tavasz

Nem a tavasz a legfőbb gondunk, hanem Patrik.
5.20 és 5.43 között ébred. És ébreszti Milánt is!
Pedig fél9kor tesszük le Őket aludni.
Egyre kurtábbak a délutáni sziesztái is.

Másfél hete lettünk ilyen korán kelők.
Korábban Milánt alig bírtam felébrszteni negyed8kor, rohanva értük el a buszt-Patrik még húzta a lóbőrt.

Bele se gondolunk mi lesz , ha átálítják az órát.

Vasútmodellkiállítás

Délelőtt a MŰV-Házban voltunk Marcikával (és ANyukájával) és Milánnal a vasútmodell kiállításon.
10.30kor bábelőadással kezdődött-színes és nagyon aranyos kis műsor volt.


AZtán favonatozhattak az egyik teremben(3 terepasztal volt)

AZ OKosjátékok üzlet pakolt ki. Okosító játékokkal ismerkedtek-valahogy nem kötötte le annyira Milcsit, mint én szeretném.

Az előadóteremben egy óriási terepasztal volt.
Kézenfogva mentek végig az asztalok mellett.


A Hild téren Indóház makett volt.




és vonatra is fel lehetett ülni(3 kört ment)



Végül 2 órát töltöttünk fent, de szerintem Milcsi kétszer ennyit is el lett volna!

Közben Apát Patrik nyúzta(udvaron voltak)-nem pihentette a lábát:(

Délután Újszászra mentünk Dédihez és Marihoz. Olyan jót játszotta Marival és annyi sütit megettek-pedig itthonról úgy mentünk el, hogy nekiestek az éppen akkor ragaszgatott linzerkarikáknak.

Apa lába-replay:(

MA APa vitte Milcsit oviba.
AMikor szálltak le a buszról, messze állt meg a járdaszegélytől a csuklós busz, Milcsi ügyesen ugrott, apa kevésbé.Éppen a szélére lépett, elesett-úgy segítették fel a járókelők, mint egy öerg embert.
Bicegett Milánnal, a munkába, haza.
Hamarabb hazajött, dagadt lábbal. Jegeli, keni.
És Apával Patrik is. Nézzétek a fotót!Még jó, hogy két hűtő tasakunk van:)

APa mindig ünnepek előtt sérül le(ahogy éppen aug 20előtt tavaly.Márcsak az egyik térde egészséges:()

Madzag

Patrik aktívan gyakorolja a bilizést. Sztem 80%os sikerrel:)
Jobbik eset, ha mosdó környékén jut eszébe, ha nem...imádom, hogy 5 szobán megyünk közben keresztül és 6ajtót nyitok ki közben, és közben jön utánam és csukok is be-ha maga jön ki, mert véletlenül nem vett észre, mindig becsukogat.

Egyik szemem sír, másik mosolyog, hogy édes kicsi Bogyókám folyton a sarkamban van.
Maximum 1 méteres követési távolságot tart.
A héten nyugodtan pisilne se tudtam!

Most csak ANya jó!Mikor mondja, hogy "edesanyaaaa!"

Nem baj!Pár év múlva már magamban ülök és búsulok, hogy hol vannak az én Lurkóim?!
Imádom Őket!

Kórház

Már nem akartam a kórházról írni, de most jelentkezett a kórházi kis szobatársunk anyukája.
Rota vírus söpört végig az osztályon, tehát Patrikot is az kínozta 1 hétig.(pedig mi beadattuk neki a Rota elleni védőoltást súlyos tízezrekért)

A másik: volt bent velünk egy pár hónapos agyhártyagyulladásos kis baba. AKik bent voltak kaptak antibiotikumot.
Isteni szerencse, hogy 2 héttel később tudtam meg!

Statuszvizsgálat

15kg.
88cm
18 foga van10fent, 8 lent (és a 2 már át is törte az ínjét).
22es cipőcskét hord, 86-92rucikat.

Képzeljétek!

Bilizik Patrik, szól, hogy kaka, és ráül és tele a bili:)
a hétvége óta(szülinap) szól, először azt hittem, csak véletlen, de mostmár napok óta ez a gyakorlat.

a másik:hogy valami láthatatlan madzag lehet kettőnk között, mert nem tudok kilépni úgy a szobából, hogy ne jönne velem/utánam.
ez is egyik napról a másikra. Fogalmam sincs, kiváltotta-e valami.
tegnap reggel elvittem Milánt oviba, annyira de annyira sírt Patrik, nagyinak nehezen sikerült csak megnyugtatni a kis dalospacsirtát.

Állandóan énekel, de állandóan. Milán 5 éve alatt negyed ennyit nem énekelt, mint Patrik ezidáig:D

Szeretettel Nőnapra

a Fiúk

Papírmasé légbalon

Innen.

Gyors, olcsó és mutatós.

Egyik este egyik gyerkőc ágya felett lebeg, másik nap másiké felett.:)

:D

Patrik mesél és versel és énekel.
A Kipp -kopp könyvből mesélt Milánnak: "Figyejjj Milán!Egyszer vot hó nem vot.Fáj a kutyámnak a lába, megütötte a szalmaba ördög vigye a szalmajat mért bántotta kutyám lábát"
és mint a verkli, ezt ismételte nagyon sokszor.

10.10es busszal kimentünk a MediaMarktba. Ott vettünk egy kürtőskalácsot.
10.50kor úgy aludt el a buszon Patrik-1 perccel felszállás után-, hogy ült az ölemben, tette aszájába akalácsot és úgy maradt....
Nem hittünk a szemünknek. Milán is jót nevetett.

Ügyesen eljátszanak. Olykor olykor összevesznek 1 -1 játékon, de könnyű megoldani-ritkán hagyom rájuk.
Inkább Milánon látjuk, hogy piszkálja Patrikot, néha néha meglöki...
Reméljük nem folytatja. Bízom benne, hogy csak figyelemfelkeltés és segélykiáltás:hogy "Patrik!Velem játszál!"

MA este Patrik a szobában megijedt valamitől. APa volt Velük, végig sírta a fürdetés előtti 1 órát.
A fogai nagyon igyekeznek a 2 alsó hátsó. Nagyon fehér, talán 1-1 kis sarok is látszik.

Milánunk

Sikerült ma megnyugodnom.
Míg reggeliztek, A dzsungel könyvét nézték, én pedig rákerestem a gugliban a "gyermek dühkitörései"re(mert hogy könyvből ne neveljünk....)
SZóval: rájöttem, hogy nagyobb volt a múlt hét keddjén az ijedségem, mint kellett volna!
Egyszerűen nem számítottam "ilyesmire" Milántól, nem voltam rá felkészülve. Talán kicsit a betegségek is lemerítettek, érzékenyebb és türelmetlenebb voltam....
A lényeg, azért nem kell rögtön gyermek pszichológushoz vinni a 4ésfél évesünket. Teljesen normális, amit produkál, bár kicsi megkésve-de vannak 4-5 évesek, akiknél csak ekkor bújik ki a szög a zsákból.
Milán 2-3 évesen nem produkálta ezeket a hiszti és dührohamokat.
Most is 1-2 percesek, azonnal elterelhető a figyelme.
A cikkek átböngészése után vállon veregettem magam, hogy jól csinálom, mert higgadt és nyugodt vagyok Vele szemben. Közben próbálom szembesíteni Őt a saját érzéseivel, és közben azon vagyok, hogy mielőbb eltereljem a figyelmét.
Tehát csak így tovább!Reméljük amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan megy is ez a PROBLÉMA.
Sajnos ma újabb verzióval gazadagottunk(APa is kapott belőle, míg én edzést tartottam):"Nem szeretelek!" De legalább nem volt agresszív. Bár őszintén, ez még rosszabbul esett!

SZóval így állunk.
Mindezek ellenére nagyon nagyon örültem, hogy itthon volt Velünk, még tartanám, de akkor egész márciusban nem járna oviba. Muszáj vinnem. Holnap.
Holnap már csak Patrikkal leszünk kettecskén.


"Dührohamaink nekünk, felnőtteknek is vannak, csak rajtunk – szerencsés esetben – kevésbé látszik. Mi már megtanultuk haragunkat jobban leplezni, illetve hatékonyabban levezetni. Ki ne gondolta volna már, hogy a szombat hajnalban barkácsoló szomszédot legszívesebben kihajítaná az ablakon, vagy, hogy egy óvatlan pillanatban mindent letöröl a főnöke számítógépéről.

Dühkitörések és hisztériás rohamok bölcsődés kortól akár kiskamaszkorig is, bármikor előfordulhatnak a normál énfejlődés és önkontroll-alakulás részeként. Leglátványosabban 2-3 éves korban, az ún. dackorszakban jelentkeznek, amikor a gyerekek nyelvi fejlettsége még nem teszi lehetővé, hogy indulataikat szavakba öntsék. Ehelyett a földre vetik magukat, rugdosnak, dobálnak, esetleg saját hajukat tépik, vagy addig nem vesznek levegőt, amíg teljesen el nem kékülnek. A nagyobb gyerekek a sírás helyett inkább szitkozódnak, fenyegetőznek, vagy játékaikat összetörik, földhöz vágják. A felnőttek az ilyen viselkedést rendszerint céltudatos erőszakosságnak, manipulációnak tartják, és maguk is igencsak dühbe gurulnak. Pedig a kisgyerek nem azért válaszol szinte minden csalódásra és a korlátozásra hisztivel, mert annyira önző és elkényeztetett, hanem azért, mert még nincsenek meg a megfelelő eszközei érzéseinek és vágyainak kifejezésére. Nem arra van tehát szüksége, hogy fékevesztett haragja miatt megszégyenítsék, hanem arra, hogy segítsenek neki megnyugodni, és érzéseit árnyaltabban kifejezni. A haragos érzések kezelését ugyanúgy tőlünk, felnőttektől fogja megtanulni, mint annyi minden mást az életben. Meg kell tanítanunk neki, hogy nem azzal van a baj, hogy néha kijön a sodrából, hiszen ez bárkivel előfordulhat, hanem azzal, ha ilyenkor illetlenül, durván vagy bántóan viselkedik.

Az indulatszabályozás fejlődése már csecsemőkorban elkezdődik. Az anyukák ösztönösen csitítgatják, lágy dallamokkal, ringatással nyugtatgatják a síró babát, felfogják és tompítják mindazt az indulatot, amit a csecsemő még nem tud kezelni. A nagyobb gyerekek, bármennyire önállónak és érettnek tűnnek is, ugyanígy rászorulhatnak a szülői segítségre. A könyveit dühében széttépő és csúnya szavakat kiabáló gyerek kétségkívül felháborító jelenség, a helyzeten mégsem az segít a leginkább, ha magunk is dühbe gurulunk, kiabálunk és egymás orrára csapjuk az ajtót. Inkább segítsünk neki szavakba önteni az érzéseit! Pl.: „Én is dühös lennék a helyedben, ha úgy érezném, igazságtalanul kaptam rossz jegyet.“, vagy: „Tudom, hogy most csalódott vagy, másra számítottál...“ Az efféle együttérző mondatok nemcsak támaszt nyújtanak, de abban is segítenek, hogy a gyerek megtanulja a különböző negatív érzéseit jobban elkülöníteni. Ha valaki nem csak úgy általában feldúlt, hanem pontosan tudja, hogy csalódottnak, tehetetlennek, becsapottnak vagy felháborodottnak érzi-e magát, akkor nagyobb esélye van rá, hogy a haragját okozó személylyel is megérteti érzéseit, és elejét veszi annak, hogy legközelebb is hasonló helyzetbe kerüljenek.

A gyermek feszültségét néha úgy is csökkenthetjük, ha egy kicsit viccesen láttatjuk vele az őt felzaklató eseményeket. Pl.: „Jaj, jaj szörnyűség, bezárt a bolt, pedig én ma még nem ettem túrórudit! Most mi lesz velem egész éjjel ruditlan, vajon megérem-e a reggelt?" Ha sikerül nem kinevetni, hanem megnevettetni a gyereket, azzal egy nagyon fontos képesség, az önirónia kialakulásához nyújtunk segítséget.

Szintén jó feszültségoldó technika a gyerek figyelmének elterelése. Ha valaki mérges, képes teljesen bepörögni, és akár órákig ugyanazt a sérelmet hajtogatni feldúltan. A kicsik figyelme azonban szerencsére könnyen terelhető. A „Gyere, mutatok valami érdekeset“ vagy a „Nézd, épp itt jön a kukás autó“ ősrégi trükkje a mai gyerekeknél is remekül beválik.

Nincs könnyű dolga a szülőnek akkor, ha a gyerek látszólag minden ok nélkül dühöng, nyűgösködik, provokál. A kicsik ilyenkor többnyire maguk sem tudják, mi a baj. Nem figyel oda eléggé a mama, mert vizsgára készül? A beteg testvérrel többet foglalkoznak? Muszáj a többiekkel végignézni ezt az unalmas múzeumot? Hosszú már ez a nyaralás, hiányzik az otthoni szoba, a kutyus, a nagymama? Ha el tudná panaszolni a baját, megvigasztalnánk. Így viszont csak veszekszünk vele, amikor turkál az ételben, nyalókát követel és a kistestvérét piszkálja.

Kamaszkorban szintén gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek mintha a vitáért magáért mennének bele a felnőttel való összeütközésbe. Mintha szükségük lenne rá, hogy a szülőknek kevéssé tetsző dolgokat nagyhangon állíthassanak. Túl azon a nyilvánvaló okon, hogy önállóságukért küzdenek egy hozzájuk túlságosan hasonló és közel álló személlyel szemben, a veszekedés keresése másról is szólhat. A fiatal önállósodása, távolodása a családtól, a szülővel való kötelék lazulása bizonytalan érzésekkel jár. Vajon jóban lehetünk-e akkor is, ha az ő gyerekükből azzá válok, aki én szeretnék lenni? Elviselik-e, hogy nekem már nem ők a legfontosabbak az életben? Érdekli-e őket egyáltalán, miről mit gondolok? A veszekedés gyakran ezekre a kérdésekre keres megnyugtató választ. Nincs olyan nagy baj, ha még mindig megtiltják, hogy veszélyes kalandokba merészkedjek, lebeszélnek róla, hogy abbahagyjam az egyetemet, és aggodalmukat fejezik ki a furcsán imbolygó haverjaim láttán.

A gyerekek haragos viselkedése tehát sokszor nem annyira támadás, mint inkább segítségkérés a szülő felé: nyugtass meg! Figyelj oda rám! Fogadj el olyannak, amilyen vagyok! Mutasd meg, hogy a harag sosem pusztíthatja el az egymás iránt érzett szeretetünket! "

Ezeket találtam még érdekesebbnek:
dühkitörések fajtáiról

és még egy cikk

2.felvonás:D

ahogy szoktuk. Nálunk az ünneplés napokig tart, több tortával, több felvonásban.


MA Gyuriékkal ünnepeltünk.


Vakondtúrás tortával. Hatalmas sikere volt!Milán is ilyet szeretne.(könnyű elkészíteni és finom)

Csodabogár

MAMáékkel és Molliékkal ünnepeltünki ma.
2 emeletes("elemetes") csokitortával.





A Mi Drága Kicsifiunk komoly, ugyanakkor folyton mozgó 2 évessé cseperedett. Szépen mondatokban és választékosan beszél, mindent megért, és mindent elmond, megmagyaráz. Folyamatosan bővül a szókincse. Érdeklődik, és állandóan beszél, kérdez.Tele mi ez kérdésekkel;). Gyönyörűen mondja a mondókákat, énekel . Folyamatosan, lelkesen és hangosan. 8ig elszámol, 1-2 között különbséget tesz, elmondja hány éves.

Jó étvágyú, ügyesen eszik egyedül, használja a kanalat (és mindkét kezét). Szinte minden evő- a főtt ételek tekintetében.

AZ alvás igényét egyértelműen jelzi. SZól, hogy "menjünk aludni", délután kb 2 órát alszik, este a 8as fürdés és mese/ének után általában fél7ig alszik. Cumival.:(( Plusz a pótcumi és valami plüs állat(Pepító vagy Malakka)

Hatalmas a mozgás igénye, imád szaladgálni. Viszont az utcán ügyesen kezünket fogva sétál, de szívesen utazik és alszik a hátamon is.

(A státusz vizsgálat után számokat is közlünk:)


Fantasztikus kiskölyöknek tartjuk második bébinket! Egy csodabogár! Ahogy két évesen jár a szája, és úgy beszél, mint egy( ici pici )felnőtt. Tele szeretettel és értelemmel, tengernyi mosollyal tölti meg napjainkat!

Köszönjük, hogy vagy nekünk!

Kettő

Egész nap a "bódog, bódog, bódog születésnapot, kívánjuk, hogy legyen még sokilyen szép napod!" harsogja.

Reggel megkapta Nagyi ajándékát.

Este Mi köszöntöttük.

Ezt a hőlégbalont csinálgattuk esténként Milcsivel, és egy Gazdag Erzsi :Mesebolt c. verses könyvecskét kapott a kis kétéves szavalósunk:)
Imádjuk!
Köszönjük, hogy ennyire csodálatos 2.gyermeket adott nekünk a Jó Isten!

Milánnal Pestre kirándultunk.
Patrik Nagyival kettesben töltötte a napot.
Mindketten jó gyerekek voltak ma!

Milcsi úgy bújt ágyba, hogy:"nagyon jól éreztem ma magam. legjobban a játékbolt és a játszóház tetszett!":)
IKEAban játszott egy kisfiúval-sokan nem voltak:).Villamosoztunk, metroztunk.
hazafelé elaludt a buszon.

Segítség!Kamaszodik?!

vagy csak a kórház+ a hasmenés-hányás járvány vette el az energiámat és a türelmemet?
Szégyen, nem szégyen: elfogyott.
Milcsivel összezördültünk ebéd után. Durva volt!
rettenetesen kiakadtam.
ez nem akarat, ez nem hiszti.ez önkifejezés egy szörnyű formája.
Nem szólok hozzá.
Már bánja, próbálkozott kommunikálni velem....végül elaludt-a NAGY csendben.
Reméelm közben elgondolkozott!Mert rá fér.

mielőtt felébredt elmentem a városba, kicsit fejet szellőztetni, verses könyvet szerettem volna Patriknak(1 órát töltöttem a libriben)

Már csörgött a telefonom, hogy "Anya, hol vagy?gyere haza!"


AZt hiszem megijedtem, mi jön még?ez csak a kezdet, és még csak 5 éves lesz, hol van még a 14, 18....20?!