2.hét 3 nap

háromnegyed8ra mentünk, a hogy szoktunk.
Milán éppen akkor ébredt, amikor indultunk. Patrik mondta Milánnak, hogy "bölcsikébe megyek, de majd jövök haza, jó, Milán?"
Gyalogosan, az utca végéig sétálva, onnan a hátamon(már 2.nap), a bölcsike kerítése előtt lekéredzkedik, hogy "futhatok?"
Szóval jó kedvűen, vidáman és lelkesen indult a napunk. Játék, reggeli, játék. Teljesen a háttérben voltam 9ig. AKkor elköszöntem és kijöttem. 11.30ra mentem vissza.
(közben hazajöttem, Lilli jött nyaralni, elmentünk buszozni, könyvet venni Nagyival, Ők maradtak Kossuth terezni, játszózni a Tisza-parton, én hazajöttem. Jobb ha nem vagyok egyedül.)
11.30kor kijött a gondozó nénink, hogy semmi baj nem volt, nem volt sírás, egyszer keresett, de mondták,hogy dolgozni van."Dolgozni?jo."és ment tovább.
Úgy, de úgy megkönnyebbültem abban a pillanatban.űPár perc múlva újra Ági, hogy menjek gyorsan-jól rám ijesztett-, bevitt egy kis fülkébe, ami a csoport szobában van, én látom Őket az üvegfal mögül, de Ők nem látnak engem. Nagyon hálás voltam érte!
Láttam, ahogy Patrik boldogan játszik, beszélget, aztán segít teríteni, terítőt iagzít, szalvétát pakol. Örömmel eszik. Egy kanál, két kanál-brokkoli főzelék reszelt sajttal-, három kanál, ajtó felé tekint, és görbül a szája, és újabb kanál, de már nagyon küzd és....sír. "Mikor jön anya?mikor jön anya?mikor jön anya?...."
Ági cumit adott neki, elvitte a matracig, szépen lefektette, Patrikom lefeküdt, nem ellenkezett, csak kérdezett, és sírt, sírt.
és nekem is potyogtam a könnyeim az ablak túl oldalán. rettenetes volt látni, mintha elvették volna tőlem, amikor csak egy simogatás, és máris megnyukszik, és újra az a mosolygós nyugodt édes kicsi Patrikom.
És csak állok ott és nézem, és hallom a küzdelmét.
Ági közben végig ott feküdt mellette, énekelt neki, simogatta.
Végül 10perc után elaludt.

Kegyetlen volt végig élni azt a tizenpár percet, anya kínzásnak is beillett, de akkora szerencsénk van a gondozó néninkkel:nem csak Patrikot szereti és szeretettel gondozza, és Patrik elfogadja, hanem az én lelkemre is jó hatással van.

AZt mondta szuper kis krapek Patrik! Nagyon ügyesen veszi az akadályokat!Értelmes, szófogadó, szabálykövető kiskölyök.

1 óra múlva ébredt, NEM SÍRVA!!!!Cumival, a gondozó néni karján jött kis az átadóba, kikapta cumiját, mosolygott rám, és szorította nyakam, szorította.
Imádom!

Csak ölelem és puszilgatom, és próbálom tartalékolni a babaillatát.