2016. február 7., vasárnap

Máté


Mostmár elalszik egyedül esténként. Bent ülünk a szobában ugyan, a kanapén, de már nem igényli,hogy a kezünkben aludjon el.
 A cumit viszont kéri még mindig az esti alváshoz :(
Patrikkal olyan jól eljátszanak különböző szerepjátékokat. Kutyus-gazdi a leggyakoribb.
Milcsi irigykedve figyeli Őket, néha áll csak be közéjük, gyakrabban közéjük csap, szekálással véget vet a békés játéknak.

Máté szívesen jár oviba, csendesen ébred fél 7kor, mi öltöztetjük, még nyüszizik kicsit.
reggel öleléssel kezdi az óvó nénik köszöntését.
Énekel itthon, tanulgatja a dalocskákat. Lányokkal barátkozik inkább.
4 előtt megyek érte, néha nagyon vár már, néha azt mondja, játszana még inkább!

Itthon sokat tv-zne. Sajnos tablet és telefon függő. engem ez borzasztóan megvisel, nehéz elvenni tőle, korlátozni képtelenség! Egyszerűen nehéz meghúzni a határokat. A nagyok már jobban megértik(heti 2 alkalommal játszhatnak, Ők választják), de a kicsi amikor meglátja a telefonom, mint a szarka....

A beszédje érthető ugyan, de az S sziszeg NAGYON!! én nem cináltam szemmit:) Imádom!Az örökké mosolygós kis pofikáját. ahogy megy és követi a nagyokat-sajnos el is tanulja. Könnyen odacsap, ha haragos, vagy nem tetszik valami és kiabálja, hogy "Te disznó!"



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése