Napjaink Madridban

Furcsa érzés volt ma reggel biciklire pattani, átvágni a "Kispark"on és végig kerekezni Szolnok főutcáján.
Milcsivel a hátam mögött az oviba tartottunk. Madrid után...Hát, hogy is NE mondjam?

Látni kell! milyen szerencsések vagyunk, hogy Vera barátnőmék újra meghívtak csodás otthonukba.



Madridra egy Élet nem elég! Egy -egy helyre visszavisz a szivünk. Kétszer, háromszor... és mindig találunk és fedezünk fel valami újat. Akár ugyanazon a helyen, akár másutt.
Elmegyünk, csak mégegyszer, utoljára. Hogy mégegyszer lássuk, és hagyjuk, hogy újra elvarázsoljon az a hely. De elbúcsúzni nem tudunk tőle, mert nem lehet! Magunkkal visszük;))

Idén nagyon gyorsan elröppent a 11 nap. AZ első párat aktívan töltöttük, hogy még ezt is, azt is újra megcsodálhassuk, Érezhessük! Közben vártuk a közös nyaralást. és az az utolsó nap! szinte észre se vettük.

Milán nagyon várta már a repülő utat. Csütörtökön ovi és munka után 4 órakor indultunk. A Ferihegyen akkora, de akkora tömeg volt! a délelőtti gépek utasai még ott várakoztak(airfrance sztrájk ), kicsit megijedtünk, mi mennyit késünk. De szerencsére csak fél óra késés után szálltunk fel. Milán tenyere izzadt. Patrik aludt. A landolás "hepehupás"ra sikerült, Milán félt. Azt mondta nem szeret repülni. Te jó ég! hogy jövünk majd haza?-átfutott az agyunkon.



Fél11kor fentről láttuk a Naplementét:)

Éjfél után érkeztünk Veráékhoz.

Reggel a srácok megörültek egymásnak. Igazi játszópajtásai lettek Daninak.



Délelőttönként és esténként játszótereztünk a környéken,





vagy metróztunk a belváros felé.

Volt Apás- motoros- esti program



cserébe a Mamik is kaptak 1 kávézós-sétálós-shoppingolós szabad délutánt.


ritka pillanatokban leülhettünk Vera barátnőmmel kávézni, vagy éppen egy magazint átlapozni(összehasonlítottuk a magyar és a spanyol InStyle-t).


Itt sétáltunk a Principe Pionál

Madridban gyönyörű zöld minden. Ontják a virágokat a rózsabokrok, lilulnak a levendula tövek és elkezdtek nyílni a leanderek is. Csodálatosak!

Sok -sok epret, mangót(hatalmasak és mézédesek, nem tudom hozzánk miért nem jutnak el?!?), dinnyét ettünk, ja és olajbogyót, ízes paradicsomokat, ropogós friss bagettokat és frissen facsart narancsleveket ittunk a reggelinkhez.

Néha hangulatosan reggeliztünk, néha mozgalmasan.


(rohangáltunk a gyerekek után, kinek sikerül egy -egy falatot beléjük diktálni?)



Azon szerencsések közé tartozom, akik sokadszorra (4. alkalom volt) térhettek vissza Madridba. AZt hiszem bátran állíthatom: beleszerettem. Lenyűgöz az eleganciája, az erkélyei, a parkjai, a szökőkútjai. A színei, a széles és a keskeny utcái. A játszóterei. Madridban még a kávé is más ízű:)
Madridot úgy ahogy van Imádom. És azt hiszem minden alkalommal jobban és jobban.

Ezúttal sokkal jobban tudtam a "részletekre" figyelni. SZámunkra különös és érdekes dolgokra figyeltem fel. Szinte az első nap, amiket eddig észre sem vettem!
Például, hogy az autók ütött-kopottak, hogy minden lakó"tömb" alatt kávézó és gyógyszertár van. Hogy a spanyol gyerekekre nanny-k vigyáznak(általában dél-amerikaiak, akik a családdal élnek

reggeltől estig (ritkán a nagyszülők),
hogy a spanyolok annyira elegánsak és annyira de annyira odafigyelnek a részletekre. Agyerekeket is gyönyörűen öltöztetik(a játszóra is olyan elegánsan hozzák a kicsiket!)
Hogy Ők aztán tudják, hogy lehet élni, megadják a módját az étkezéseiknek, hogy teljesen más a napi rendjük, mint a miénk. Későn kelnek, későn fekszenek:) és hangosak! Ebédután sziesztáznak

ÍGY telt Karesz sziesztája:)

Mi teljesen elveszítettük az időérzékünket: este fél9kor még azt hittük 6 óra tájban lehet.

Hogy szinte semmi sem drágább, mint itthon(persze lehet találni;))
Egy friss ropogós bagett 0.4 euro, egy normál tej 0.5 euro, egy kávé 1.20 euro, de ha komplett reggelit kértünk 2 eurot fizettünk, 1 csirkemell 3 euro, metro jegy 1 euro , az állatkerti belépő 17euro ....

Folytatom.